A szerelem elsöprő erejében bízó, a vak hittől vezérelve összeálló pároknál általában két év elmúltával bekövetkezhet az illúziós válság. A rózsaszín köd felszáll, a királyfiról kiderülhet, hogy béka, a királylány pedig valójában vérszívó boszorkány.

- A boldogság alapja lényegében a belső biztonság, autonóm látásmód, belső függetlenség kérdése. Az egészséges, kiegyensúlyozott, biztos érzelmeken nyugvó párkapcsolatban a partnerek nem egymáson próbálják leverni saját hiányosságaikat, hanem két szabad, autonóm személyiség köt egymással életre szóló szövetséget.

Annyi az akarás és a küszködés a Földünkön, mikor "csak" a megengedéssel és a vágyunk életünkbe való beengedésével megszületik mindaz, ami valóban fontos nekünk. Nem az a lényeg, hogy tétlenül kell ücsörögni... és csak "bevonzani". Mindennek megvan a maga helye...A vágynak, a szándéknak, a döntésnek, a kitartó tevékenységnek, ÉS a beengedésnek, megengedésnek is. Mert be kell tudnod engedni mindazt, amire vágysz. Ki kell tudnod tágítani a jelenedet ahhoz, hogy beleférjen az, amire vágysz a fizikai valóságában is.

Szerelem. Szer-elem. Az ötödik elem. Izgalmas energia, olyan, mint az Élet. Ha hiszel benne, eljön. Ha hiszel magadban, megtartod. Ha hiszel egy magasabb dimenzióban, felemeled. Amikor felemeled, az olyan, mint amikor te és a szerelmed összeölelkezve emelkednétek a Fénybe. Nincs ennél szebb érzés, mindannyian ezt keressük: az eggyé válást a Mindenséggel. Ahhoz, hogy eggyé válj a Mindenséggel, előbb fel kell ismerned, hogy mi az, ami eltávolít a szerelemtől, mi az benned, ami a különállóságot hiteti el veled az összetartozás helyett.

  A szerelem valóságos és félreállíthatatlan varázserővel bír, az életről szól, a valóságunkba emel és igazából semmi köze sincs az illúziókhoz. A szerelem szent kapu a teljességbe, lehetőség igaz önmagadra találni és érzékelni a benned élő csodát. A szerelem a lélek kapuja, általa a test felmagasztosul. Társunkkal való igaz intimitásban megnyílunk és olyan dimenziókat tapasztalunk meg, amelyre külön-külön nem vagyunk képesek. Testeink szerelmes egyesülésében lelkeink ölelkeznek és a gyönyör hullámain megtapasztaljuk az EGYSÉGET.

Ha szerelemere gondolok én nem elsősorban a rózsaszín ködös szerelemre gondolok, sokkal inkább egy létezési formára. Egy teljesség látásra, az élet szeretetére, az élet élvezetére...ezért szoktam azt mondani, hogy "szerelem hívő vagyok", szerelmes az élet lüktetésébe. A szerelem pedig nagyon különleges dolog. Gyönyörűség rejlik benne, mert két ember egymásra hangolódik, álarcoktól mentesen, meri önmagát adni, átadni, oda adni a varázslatnak, a repülésnek, melyben minden kötelék, vallási-faji-anyagi szintű szétválasztottság feloldódik.

Halál/félelem - Élet/Szerelem. Mindkét erő állandóan jelenlévő. Az élet részei, ugyanazon tanítással: a felvett jelmezeken és maszkokon túli valódi lényedről szólnak. Mindkettő tükör, melyben saját magadat látod meg.

Az elmúlás,a halál színe a mi kultúránkban a fekete... a víz minősége. A szerelem, az élet színe a vörös, a tűz minősége.

A félelmek határozzák meg a gondolataid vagy az élet benned pezsgő örömérzete?

A félelmeid lekorlátoznak, blokkolnak és szűkül általuk az élet-tered, csökken az energiád.

Szerelem: Két test, két szív varázslata

Az ember társas lény. Amióta világ a világ közösségekben, kapcsolatokban élünk. Vágyunk arra, hogy az örömeinket megoszthassuk, bánatunkat kisírhassuk, nehéz helyzetekben a kisebb-nagyobb közösségeink támogassanak bennünket. A legintimebb és legalapvetőbb emberi kapcsolat a párkapcsolat! Két ember vonzódása, a szerelem kémiája és kettejük energiája magnetikus hatásba lép és párkapcsolatba hívja őket.

• Vajon mitől működik ez és meddig?

Pár nap és itt a Valentin nap....Köszöntsük fel szerelmünket, a szeretetet, mert ez a nap február 14.-e a szerelmesek , a szeretet napja.

 Édes az élet ha

 van szerelem..

A szerelem csodát művel minden nap : elgyengíti az erőst és erőssé teszi a gyengét, bolondot csinál a bölcsből és bölcset a bolondból. Kegyeli a szenvedélyt, és feledi az értelmet - mindent a feje tetejére állít.Ha szeretünk megkockáztatjuk a csalódást. Mégis vállalnunk kell a kockázatot, mert az életben az a legnagyobb kockázat, ha nem kockáztatunk.Aki nem kockáztat , az nem tesz semmit , és nem lát semmit, annak nincs semmije, és ő maga is semmi, mert nem tanul, nem érez, nem változik,nem fejlődik,nem szeret, és nem él.