Végre behívtak az állásinterjúra. Mikor közeleg az interjú pillanata, sokan szoronganak, stresszelnek. A legtöbben sajnos rontanak az első benyomáson, esetleg meggondolatlan dolgokat mondanak, kapkodnak – és ezzel rontanak a saját esélyeiken.

Az állásinterjúkon, vizsgákon a legtöbben izgulnak, még a felkészült, kitűnő tapasztalatokkal rendelkezők is.

Ennek legfőbb oka, hogy túlságosan komolyan vesszük az interjút és azt gondoljuk, hogy maga az interjú fogja meghatározni akár évekre az életünket.

Ez lehet, hogy így van, viszont csak a pozitív kimenetelű interjú esetén.

A bizonytalanság ijesztő lehet

Ne gondolj arra, hogy esetleg hosszú munkanélküliségben lesz részed, ha nem sikerül az interjú. Ne úgy állj hozzá, hogy nincs több esélyed. Még a legjobbnak tűnő állás is lehet, hogy nem olyan nagyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Elképzelhető, hogy nem olyan jó a csapat, vagy nem jövünk ki a leendő főnökünkkel és fél, vagy akár egy éven belül otthagyjuk a céget.

Minden állásnál van jobb, ezért egyik interjúra se tekintsünk úgy, mintha ez lenne az egyetlen esélyünk.

Gondoljunk arra, hogy minden cégnek szüksége van munkaerőre, emberekre, akik elvégzik a feladatokat, akik értéket nyújtanak.

Az interjúztató is ember

Amikor az ismerőseiddel, vagy kollégáiddal beszélsz, nem izgulsz. Az interjúztató is egy ember. Képzeld magad a helyébe. Neki nagy felelősség van a vállán, mert egy rövid interjú alatt kell kiismernie a jelölteket és kiválasztani a legalkalmasabbat. Több szempontot kell ilyenkor figyelembe vennie – a tapasztalatot, szakmai felkészültséget, személyiségünket – vajon be fogunk-e tudni illeszkedni a csapatba.

Hogyan kezeljük jól, ha nem kapunk visszajelzést

Nyilván nem esik jól, ha egy, vagy több cég “válaszra sem méltat”. A gazdasági válságban megtöbbszöröződött a jelentkezések száma, így egy-egy pályázatra több százan is elküldhetik az önéletrajzukat. A jelentkezők egy része meg sem felel a kiírt feltételeknek. Ha a HR-es minden jelöltnek válaszolna, akkor lehet, hogy egy hétig csak a válaszokat kellene gépelnie. Neki is meg vannak a teendői, így nagy számú jelentkező esetén sajnos nem teheti meg, vagy csak hetekkel később, hogy mindenkinek visszajelzést küld.

Ezt ne vedd magadra! Nem azért van, mert nem számítasz.

A helyes hozzáállás

Még ha már régóta keresünk is állást, és bármilyen munkát elfogadnánk, ezt nem szabad kimutatnunk. Ellenérzést kelt a felvételiztetőben, tulajdonosban.

Ehelyett gondoljunk az erősségeinkre. Írjuk össze, miért szerettek minket előző munkahelyünkön, milyen értékeket nyújtottunk a cégnek. Például hozzájárultunk a csapatszellemhez. A vállalat profitált a szorgalmunkból, hogy lelkiismeretesen végeztük a munkánkat. Gondoljunk arra, hogy értékes emberek vagyunk.

Gyakorolj!

A felkészültség hiánya sokszor okoz stresszt. Ha az interjún rögtönözni kell, nem tud csökkenni a feszültségünk. Ezért fontos, hogy az interjú előtt kidolgozzuk a válaszainkat írásban, és tükör előtt begyakoroljuk azokat.

Először írjuk le teljes mondatokban a gondolatainkat, majd ha így már sikerült, akkor csak egy vázlat alapján gyakoroljunk. Így elkerülhetjük azt, hogy bemagolt legyen a mondandónk, és leblokkoljunk, ha a következő mondat nem jut eszünkbe.

Gyakoroljunk addig, amíg magabiztosan nem tudjuk megválaszolni a kérdéseket.

Fontos!
Gyakorláshoz öltözzünk fel úgy, mintha az állásinterjúra mennénk. Mosolyogjunk! És értékeljük magunkat pozitívan. Ha elsőre nem megy, ne keseredjünk el, hanem biztassuk magunkat.

Egy barátunk, vagy párunk is segíthet a felkészülésben, csak játssza el élethűen az interjúztatót, és finoman korrigáljon. Soha ne értékeljen le – ezt ígértessük is meg vele!

Összefoglalva:
Gyakorolj! Mosolyogj és gondolj az értékeidre! Ne feledd, hogy jó benyomást tettél, ha behívtak az állásinterjúra! Sok sikert.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!