Néha azon gondolkozom, hogy jó-e ha az ember így "manipulálja" a dolgokat. Én
eddig úgy gondoltam, hogy zsigerből kellene jönnie annak, hogy hogyan
viselkedjen az ember a pasival. Ha önmagát adja, és az tetszik, az a jó, mert
akkor az illető lány személyébe szeret bele a férfi, nem pedig egy kitalált
szerepbe. De a mai világban már túl nehéz szerintem normális pasit találni, mert
nagyon elkanászodtak. Szóval, lehet, hogy másképp nem megy?!

Mindig magadat add, ne játssz el semmilyen szerepet se! Inkább ne szeressenek
annak, aki vagy, mint annak szeressenek, aki nem vagy.

Ugyanakkor nem szabad rögtön kiteríteni a lapjaidat, nem szabad tálcán kínálni a
szívedet, mert a legtöbb férfi (és nő sem) nem tudja megbecsülni azt, ami csak
úgy az ölébe pottyant erőfeszítés nélkül. Mint a mondás: könnyen jött, könnyen
megy.

Az, hogy magadat adod, azt is jelenti, hogy nem akarsz "megfelelni" annak a
nőképnek, amilyennek az illető pasi képzeli az ideális nőt. Tehát, ha őszerinte a
nőnek a helye otthon van esténként, Te pedig el szoktál járkálni szórakozni,
akkor nem leszel otthonülő egycsapásra. Vagy ha ő ki nem állhatja, ha egy nőnek
ki van festve a körme, Neked pedig gondosan manikűrözött, gyönyörű műkörmeid
vannak, akkor nem fogod lereszeltetni a hapi kedvéért. Akkor sem, ha szerelmes
vagy, és úgy érzed, Ti örökre együtt lesztek.

Mert egyrészt elvesztenéd az egyéniségedet, és már nem is lennél olyan
érdekes, másrészt a pasi észrevenné, hogy kedve szerint irányíthat, azaz
behódoltál. Onnantól pedig az ő szerelme nagy eséllyel úgy párolog el, mint az
eső utáni tócsák, ha kisütött a nap.

Akkor tehát sosem hódolhatok be? Mert ha megérzi, hogy szeretem, akkor egyből
elszáll az összes érzelem és érdeklődés irántam, mindegy milyen vagyok? Ha szép
és különleges vagyok, és tegyük fel, hogy még érez is valamit irántam,
megfogtam valamivel, akkor is otthagyna? Vagy csak az hagy ott, aki sosem
szeretett igazán?

Ez kicsit olyan, mintha életem végéig pajzsot kellene folyamatosan magam előtt
tartani, és mintha sosem mutathatnám ki őszintén, amit érzek.

Nem akarok lábtörlő lenni, a megérzéseim általában tényleg jók, mondhatni
mindig. Csak azt nem tudom, mihez kezdjek, ha rájövök, hogy valami nem
stimmel.

Mindig ezen a ponton hibázok, eddig mindig jól megy minden, csak ha valakit
megszeretek, akkor hiába érzem, hogy valami nem stimmel, mégsem tudom, mit
tegyek.

Például, ha egy barátnőről van szó, aki nálam már most "dörzsöltebb". Várhatok
majd tőle hátbatámadást? Hogy viselkedjek vele?

A behódolás alatt nem azt értettem, hogy kimutasd-e, hogy szereted, vagy sem.
Persze, ki lehet mutatni, de okosan. Elég sok nő csinálja azt a butaságot, hogy
rögtön nagyon szerelmes lesz (ez még csak hagyján), de elkezdi a szerelmével
üldözni a férfit. Aki esetleg még csak ott tart, hogy azon gondolkozik,
találkozzanak-e a jövő héten. Szóval a szerelmes nő elkezdi kimutatni a
szerelmét, hívogatja a férfit, üzeneteket hagy, elmondja naponta 20-szor, hogy
mennyire szereti, sőt a férfit is faggatja az érzelmeiről, állandóan a kedvében
akar járni, stb. 

Ilyenekkel elég sikeresen el lehet üldözni egy férfit. Vagy marad ugyan, de a
nőből lesz a csicska. Ha már úgyis annyira szerelmes…

A másik dolog: egyes nőkön, mintha lobotómiát (agykimetszést) végeztek volna,
úgy viselkednek, ha párra leltek.

-      Megiszunk egy kávét munka után? – kérdezi a barátnője.

-      Nem tudom, meg kell kérdezni a páromat.

-      Jössz szombaton az osztálytalálkozóra?

-      Nem tudom, hogy Misi ráér-e.

Majd később:

-      Sajnálom. A férjem azt mondta, hogy ne menjek, és nem akartam vitát.

Vajon mennyi izgalom, felfedeznivaló marad a férfi számára ilyen robotszerű
lényekben? Ugye, nem sok?

Mit csinálj, ha rájössz, hogy a férfival nem stimmel valami?

Vannak kis hibák és nagy hibák.

Kis hibák, akik minden embernél előfordulnak, csak mindenkinél más. Pl. rendetlen,
nem szeret az anyóshoz menni, túl sok időt tölt a gép vagy tv előtt, büdös a
lába, stb.

Nagy hibák, pl. átver, megcsal, erőszakos természetű, drogos, alkoholista,
munkakerülő, stb.

Kis hibákat fogadd el, mindenkinek vannak. Nagy hibák? Dönts úgy, ahogy NEKED
jó. Szerinted boldog leszel egy drogossal, aki elszedi a pénzed drogra? Majd ő
Melletted lesz, ha szülni fogsz, vagy beteg leszel?

Aki már 3-szor megcsalt fél év alatt, az szerinted többet nem fog ilyet tenni?

Nyugodtan tegyél fel magadnak ilyen kérdéseket, és válaszolj rá őszintén.

Az együttjárás első éve arra kell, hogy kiderüljön, NEKED megfelel-e az illető
férfi, TE akarsz-e vele hosszútávon lenni, vagy sem. Ha nem, akkor kalap. Jót
akarsz magadnak ugye? Akkor a nem megfelelő férfiakat le kell építeni. Minek
kínoznád magad velük?

Vagy annyira értékes és csodás nő, (és remélem, hogy szereted magad annyira),
hogy nem kell benne maradnod egy rossz kapcsolatban egy rossz férfival. Akár
egyedül is remekül boldogulsz. Bár, ha egyedül boldog tudsz lenni, akkor nagyon
vonzóvá válsz mások számára, ezért sanszos, hogy nem sokáig leszel egyedül.

Visszatérve a behódolásra: A férfiak azt szeretik, hogy a kedvesük egyszerre
legyen a meghódítandó királylány, és az a nő, aki felnéz rájuk. Hogyan? Erről is
szól az Álomlány intenzív kurzus.

Ui: Hátba támadó barátnő? Tipli! Ezen nem kell gondolkozni, kíméletlenül meg kell
vele szakítani a barátság fonalát (kapcsolatot). Az ilyen nőszemély nem is
barátnő.