Sajnos sokszor ez a helyzet. A férfiaknak már nem kell vadászni, mert
jönnek a nők, és lerohanják őket.

A legtöbb férfi kihasználja a helyzetet, hogy ingyen kapott nőt, ráadásul szép és
jó nőt. Max. fizetett 1-2 italt érte (neki), de lehet, hogy még azt se.

A mondás is így szól: ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el!

Régen, ha egy férj vagy vőlegény csajozni akart, akkor levette a jegygyűrűjét.
Manapság már nincs erre szükség, mert sok nőt ez nem érdekel. Erről szól a
Kellékfeleség című film is. A fickó direkt jegygyűrűt hord, és ezzel indokolja,
hogy nem lehet vele tartós kapcsolatot kialakítani, hiszen már elkötelezte
magát. Csak hát olyan szörnyű neki, ezért kell egy kis szórakozás. Aztán elég
sok nőt elszédít ezzel. Nincs elköteleződés, csak egy kis viszony. Mígnem
találkozik egy olyan nővel, akinek ez így nem elég jó…

És itt jön a de. A férfiak kihasználják a hihetetlen mázlijukat és szerencséjüket
(minden korban ára volt egy nőnek, vagy feleségül kellett venni és eltartani,
vagy kifizetni; csak most vannak ingyen nők).

De senki sem értékeli igazán azt, ami ingyen van, amiért nem kellett semmit sem
tenni, semmit sem fizetni. Az ingyenes újságok tonnaszám mennek olvasatlanul a
szemétbe, míg a pénzért vásárolt újságot azért átlapozza, elolvassa a gazdája.
De lehet, hogy a polcra kerül, a többi közé a gyűjteménybe.

Valahogy mi emberek nem sokra értékeljük azt, ami ingyen jött. Nem vigyázunk
rá annyira. Könnyen jött, könnyen megy. Vagy ebül szerzett jószág ebül vész el?

Ingyen = nem értékes.

A szabad préda nőt a legtöbb férfi nem becsüli sokra, nem tiszteli. Használja
egyszer kétszer, kedvét tölti vele, majd eldobja. Ha megtartja is egy darabig,
akkor sincs becsülete.

Ezeknek a csajoknak látszólag van pasijuk, na de milyen az már? Köze nincs
ahhoz, amire egy nő úgy igazából vágyik.

Sokszor a könnyű préda nők azzal álltatják magukat, és sokszor még el is hiszik,
hogy ez nekik jó, nekik szórakozás, nem kell a kötöttség. Mert azt elég fájó
beismerni, hogy „egyszer használatos eszköz lettem, kb. mint a WC papír, amit
fenéktörlés után eldobnak.”

Ez azért akárhogy is nézzük megalázó. Mert a legtöbb nő a szíve mélyén arra
vágyik, hogy az a pasi, aki megdugta, továbbra is akarjon vele lenni, kívánja, és
akarja lehordani a csillagokat.

Én azt mondom, hogy egy nőnek legyen annyi tartása, legyen annyi büszkesége,
hogy kérje meg az árát. Még egy kurva is elkéri a fizetséget a szolgáltatásaiért.
Jól is teszi.

De most ár alatt nem pénzt értek, hanem figyelmet, gondoskodást,
udvariasságot, tiszteletet, lovagiasságot. Ennyi minden nőnek jár, és amelyik
enélkül is kiszolgál egy férfit, az meg is érdemli a sorsát.

Pasit felszedni nem nagy kunszt. Na de mindenáron? Nem csak rövidtávon kell
gondolkodni.

A férfiak egy kisebb része megmarad p.nabubusnak, azaz mindig újabb és újabb
nőt fog felszedni. A többségnek azonban egy idő után felnyílik a szeme, és
elmegy keresni egy értékeset. Honnan tudja, hogy a nő értékes? Onnan, hogy
elvárásai vannak. Elvárja a tiszteletet, udvarlást, stb. Azért, mert nagyra értékeli
magát.

Az ingyenes, szabad préda nő nem tartja sokra magát. Az a szomorú, hogy pedig
nagyon sok közülük igenis értékes, csak senki nem mondta még neki, hogy nem
jól csinálja. Pedig egy nő sokkal többet ér annál, mint hogy egy férfi eldobható
játékszere legyen!

Mit lehet tenni?

Ha nem csak 1-2 estére akarsz barátot, akkor megkeresni (pontosabban hagyni,
hogy Rád találjanak) azokat a férfiakat, akik az értékeset keresik. Vannak ilyenek
is azért szép számmal.

Hagyni, hadd menjenek azok, akiknek a könnyű nők kellenek. Úgysem lenne
bennük sok öröm!